Paul Hardcastle – No Winners LP (1988) (EU)

A No Winners Paul Hardcastle 1988-ban megjelent stúdióalbuma, amely egy különleges pontot képvisel az angol zenész pályafutásában. Hardcastle az évtized közepén a 19 című világslágerrel vált nemzetközileg ismertté, a No Winners azonban egy jóval sötétebb és kísérletezőbb zenei világba kalauzol.

Az albumon az electro, synth-pop, elektronikus pop és jazzes hatások találkoznak. Hardcastle jellegzetes szintetizátorai, dobgépei és atmoszférikus hangmintái mellett a zene sokszor filmszerű hangulatot teremt.

A lemez egyik különlegessége a nyitó, több részből álló hosszú zenei egység, amely az Earth From Space, Ground Zero, No Winners, 40 Years, August 6th 1945, Silo Killers, Lucky So Far, Star Wars és Now részekből épül fel. Ez a folyamatos zenei szekvencia több mint félórás anyagot fog össze.

A további felvételek között szerepel a Walk In The Night, az On The Run, a The Wizard (Jazz Mix), a The Last Jam, a Lost Summer és a Voices Of The World.

Paul Hardcastle neve sokak számára egyetlen szóval összekapcsolódik: 19.

1985-ben ez a különleges elektronikus felvétel szinte egyik napról a másikra világsikerré vált. Hardcastle azonban nem egyszerű slágergyáros volt. Már ekkor is erősen foglalkoztatták a háború, a történelem és az emberi sors kérdései, amelyeket elektronikus zenével, archív hangmintákkal és szokatlan stúdiótechnikával próbált feldolgozni.

Három évvel később megszületett a No Winners, amely ezt a gondolatvilágot még tovább vitte.

A címadó No Winners mögött ugyanaz a gondolat húzódik meg, amely Hardcastle korábbi munkáiban is megjelent: egy háborúnak valójában nincsenek valódi győztesei. A lemez hangulata ezért sokkal komolyabb, mint amit egy átlagos nyolcvanas évekbeli elektronikus popalbumtól várnánk.

A Ground Zero, az August 6th 1945 és a Silo Killers címek már önmagukban is jelzik, hogy itt nem egyszerű tánczenei albumról van szó. Hardcastle az elektronikus zene eszközeivel egyfajta hangzásbeli történetmesélést hozott létre, amelyben a szintetizátorok és dobgépek mellett a címek és a hangulat is fontos szerepet kapnak.

Érdekes módon a No Winners nem egyetlen sláger köré épül. Inkább egy összefüggő zenei világ, amelyet érdemes elejétől a végéig meghallgatni. A hosszú nyitó rész különösen jól mutatja Hardcastle gondolkodásmódját: különböző témák és hangulatok egymásba olvadva alkotnak egyetlen nagy elektronikus kompozíciót.

És közben ott van az a tipikus 1988-as hangzás is. A korszak digitális technológiája, a szintetizátorok, a dobgépek és a stúdióeffektek mind hallhatóak, de Hardcastle zenéje soha nem válik pusztán technikai bemutatóvá. Mindig van mögötte egy gondolat.

A No Winners ezért érdekes darab a gyűjtő számára. Nem feltétlenül azért, mert ez lenne Paul Hardcastle legismertebb albuma, hanem éppen azért, mert megmutatja, mi volt a nagy sláger mögött. Egy zenész, aki a nyolcvanas évek elektronikus hangzását nemcsak szórakoztatásra, hanem történetek és komolyabb üzenetek elmesélésére is használta.

Ha pedig valaki szereti a nyolcvanas évek electro, synth-pop és elektronikus zenéjét, a No Winners különösen érdekes időutazás lehet.

Egy korszak hangzása, egy különleges alkotói világ – és egy lemez, amelynek a címe talán ma is ugyanannyira aktuális, mint amikor 1988-ban először feltették a lemezjátszóra.

Popkorong – Ahol minden lemeznek története van.