Grace Jones – Nightclubbing LP (1981 / 2009) (EU)

Grace Jones jamaicai születésű énekesnő, modell és előadóművész már a hetvenes években is kitűnt karakteres megjelenésével és különleges személyiségével. A Nightclubbing azonban zeneileg is új szintre emelte pályafutását. Az albumon a hagyományos popdalok helyett a feszes ritmusok, a mély basszusok, a szokatlan hangszerelések és Jones mély, kifejező hangja teremtenek egységes, könnyen felismerhető atmoszférát.

A lemez hangzásának kialakításában meghatározó szerepet játszott a legendás jamaicai ritmusszekció, Sly Dunbar dobos és Robbie Shakespeare basszusgitáros, valamint a Compass Point All Stars zenészei. A felvételek a Bahamákon található Compass Point stúdióban készültek, Chris Blackwell és Alex Sadkin produceri közreműködésével. Az eredmény egy olyan zenei világ lett, amelyben a karibi ritmusok, a funk lüktetése és az elektronikus hangzás modern, mégis időtálló egységet alkot.

A Pull Up to the Bumper feszes, táncolható groove-jával az album egyik legismertebb dala lett, míg az I've Seen That Face Before (Libertango) Astor Piazzolla tangójának motívumait alakítja át titokzatos, filmszerű hangulatú szerzeménnyé. A Nightclubbing, amelyet eredetileg Iggy Pop és David Bowie írt, minimalista, hűvös hangzásával tökéletesen illeszkedik Grace Jones előadásmódjához. A Walking in the Rain, a Use Me és a Demolition Man pedig tovább árnyalja az album zenei világát.

A Nightclubbing különlegessége, hogy egyszerre érzéki, kísérletező és rendkívül fegyelmezett. Nem a hagyományos slágerstruktúrákra épít, hanem a hangulat, a ritmus és az előadás erejével ragadja meg a hallgatót. A remaszterelt vinyl kiadás a klasszikus album hangzását idézi meg újra, így a lemez a Grace Jones-rajongók és a különleges nyolcvanas évekbeli zenei produkciókat kedvelő gyűjtők számára egyaránt érdekes választás.

Az 1981-ben megjelent Nightclubbing Grace Jones pályafutásának egyik legfontosabb állomása volt. A lemez egy olyan időszakban született, amikor a popzene, a klubkultúra és az új elektronikus hangzások egyre szorosabban kapcsolódtak egymáshoz. Jones nem egyszerűen követte ezeket a változásokat, hanem saját, összetéveszthetetlen stílust alakított ki, amelyben a zene, a divat és a vizuális művészet egyetlen karakteres világban találkozott.

Az album borítója is a korszak emlékezetes képei közé tartozik: Grace Jones szigorú, szoborszerű megjelenése tökéletesen tükrözi a lemez hűvös eleganciáját. Jean-Paul Goude grafikus és fotográfus munkássága fontos szerepet játszott abban a vizuális arculatban, amely az énekesnőt a nyolcvanas évek egyik meghatározó stílusikonjává tette.

A Nightclubbing az évtizedek során túlmutatott saját korán. Hatása a későbbi elektronikus popzenében, a klubzenében és a kísérletező előadók munkáiban is felismerhető. Ez az album nem csupán néhány emlékezetes dalt fog össze, hanem egy különleges korszak hangulatát őrzi: egyszerre idézi a késő esti klubok világát, a karibi ritmusokat és a modern városi élet eleganciáját.

A remaszterelt vinyl kiadás lehetőséget ad arra, hogy ez az időtálló alkotás ismét a lemezjátszón szólaljon meg. A Nightclubbing azoknak szól, akik szeretik, amikor egy album nemcsak zenét kínál, hanem saját atmoszférát, karaktert és történetet is teremt.

Popkorong – Ahol minden lemeznek története van.