Bitch Band No I – Zirrppppp! LP (1981) (GE)

A Zirrppppp! azok közé a lemezek közé tartozik, amelyekre a nagy lemezboltok polcain valószínűleg hiába keresnénk rá. Nem világsztárok albuma, nem több milliós példányszámú klasszikus, hanem egy korai német underground ritkaság, amelynek éppen az adja az értékét, hogy kevesen ismerik.

A Bitch Band No I Hamburgban alakult, és nemzetközi összetételű női zenekarként működött. A felállásban Betsy Miller – ének, Barbara – gitár, Claude – basszusgitár, Poppy Rice – billentyűs hangszerek és Lottie Marsau – dob szerepelt. A zenekar 1979-ben alakult, majd Németország mellett Hollandiában, Dániában és Ausztriában is fellépett.

A történet 1979-ben, Hamburgban kezdődött. Charlotte „Lottie” Marsau és a brit billentyűs Poppy Rice hozta létre a Bitch Band No I-t, amelyhez később Betsy Miller, Barbara és Claude csatlakozott. A zenekar már az indulásakor egy olyan korszakban találta magát, amikor a punk, a New Wave és az alternatív zenei színtér egyre több női előadónak és zenekarnak adott lehetőséget arra, hogy saját hangon szólaljanak meg.

A Bitch Band No I nem maradt kizárólag hamburgi jelenség. A zenekar több országban is turnézott, majd 1981-ben meghívást kapott az első Venus Weltklang női rockfesztiválra Berlinben. A Tempodromban megrendezett esemény a korszak női zenészeinek egyik fontos találkozója volt, és a Bitch Band No I fellépése után ugyanabban az évben megjelent a zenekar egyetlen nagylemeze, a Zirrppppp!.

A lemez a GeeBeeDee kiadó 1981-es katalógusának része lett GBD 0019 számmal. A GeeBeeDee akkoriban számos különleges német underground, New Wave, punk és kísérleti kiadványnak adott otthont. Ugyanebben a katalógusban olyan előadók lemezei szerepeltek, mint a Tanzdiele, Bildstörung, Guru Guru, Perplex vagy a Fred Banana Combo.

És talán éppen ezért érdekes ma kézbe venni ezt a lemezt.

A Zirrppppp! nem egy tökéletesre csiszolt, nagylemez-gyártásra optimalizált popprodukció. Sokkal inkább egy korszak lenyomata. Egy olyan időszaké, amikor a zenekarok gyakran kis kiadóknál, korlátozott példányszámban jelentették meg a lemezeiket, és a zenének még valódi underground közege volt.

A fennmaradt felvételek között olyan dalok találhatók, mint a Drop The Bomb, Floor, Phone Bill vagy a Küss Mich. Ezeket ma is játsszák olyan rádióműsorok és underground zenei válogatások, amelyek kifejezetten az elfeledett, különleges korszakbeli felvételeket keresik.

A Zirrppppp! lett a zenekar egyetlen nagylemeze, és később már nem készítettek újabb albumot. Éppen ez teszi különlegessé: egyetlen LP maradt utánuk, amely ma már egy olyan zenei korszak dokumentuma, amelyből rengeteg hasonlóan kis példányszámú és nehezen hozzáférhető kiadvány született.

Az ilyen lemezeknek pedig van egy sajátos varázsuk.

Nem feltétlenül azért tesszük fel őket a lemezjátszóra, mert ismerjük az összes dalt. Hanem azért, mert kíváncsiak vagyunk, mit rejt egy lemez, amelyet negyven évvel ezelőtt valaki elkészített egy kis német kiadónál, aztán az évtizedek alatt szinte eltűnt a zenei köztudatból.

És amikor a tű végigér a barázdán, egy pillanatra visszakerülünk 1981 Hamburgjába. Punk. New Wave. Underground. Nők, akik nem vártak arra, hogy valaki helyet csináljon nekik a színpadon.

Bitch Band No I – Zirrppppp!

Egyetlen album. Egy rövid történet. De egy olyan történet, amelyet ma már egyre nehezebb eredeti vinyl formában megtalálni.

Popkorong – Ahol minden lemeznek története van.